Ki volt rád a legnagyobb hatással?

Melyik év melyik hónapjában?  Mindig megtalálnak az inspirációk...

Audrey Hepburn.

EMŐKE: A férjem.
TAMÁS: Schilling Árpád, Mundruczó Kornél és Najmányi László.

Nagyon sok mindenki. Szinte minden festő, festmény. Olyan képekből is nyertem inspirációt, amik nem is voltak olyan jók, vagy olyan művészektől is akiket nem tartok olyan nagyra, de ezekben is megtalálom mindazt, amit én is tudok alkalmazni, használni.
Példaképként Tiziano időszaka, a velencei festészet, a késő reneszánsz, a barokk festészet (Rubens, Velasquez) az, ami nagy hatással van rám a mai napig is. Igazából kifogyhatatlan az, amit ők létrehoztak, festészetileg, tartalmilag is. Figyelem a kortársaimat természetesen.

Most éppen Tóth Menyhértről írok, tudom, hogy a legfontosabb magyar festő volt. Vajda Lajos mély nyomot hagyott bennem már tizenéves koromban, a Szentendrei Iskolából táplálkoztam. Felszabadító volt számomra Henri Michaux világa. Ezután még hosszan sorolhatnám.

Az édesapám, a zongora tanárom, és néhány ókori perzsa művész.

Elsősorban nyilván a szüleim. De mindazok az emberek, tanárok, akik felismerték, meglátták bennem a tehetséget, akik segítettek a szakmában. Az egyetemen is volt ilyen professzorom és Amerikában az HBO-nál is voltak ilyen önzetlen segítőim.

Volt egy barátnőm a 90-es évek elején, akinek grafikus volt az édesapja, Hibó Tamás. Akkor még nem érzékeltem, hogy milyen hatást gyakorolt rám. Sokszor ültetett maga mellé, sokat mesélt, beszélt a társadalomról, amit akkor még nem értettem, de mára világossá vált, hogy mennyire hatott a világlátásomra, a szabadságvágyamra.

Buddha, Őszentsége a Dalai Láma, és a megvalósítást elért Buddhista mestereim.

Közvetve Alberto Giacometti. Hatnak rám a macskák. Hat rám Jézus, Buddha. Thomas Houseago, brutálisan bánik az anyaggal, nagyon gátlástalan. Van, amikor egy mondat hat rám, amikbe bele tudok kapaszkodni. A hatások nem feltétlenül szakmai hatások.

Nagyonis sokan voltak nyilván. De egy meghatározó személyt nem tudnék mondani. Persze voltak tanáraim, barátaim, akik hatással voltak rám. Általában kedveltem az idősebbek társaságát

Ez is egyfajta fejlődéstörténet. Emlékszem, hogy amikor először láttam, hihetetlenül tetszett Dalí, most meg ki nem állhatom. Vannak olyan művészek és emberek körülöttem, akik inspirálnak, akikkel szeretek beszélgetni, művészek, barátok, pl. Kotormán Norbert vagy Elek Imre. Nem is annyira a művészetük, inkább a beszélgetések a fontosak.

CsCsK: Néhány nő, néhány barát. A feleségem. Idolok is kellenek, de csak az illúzió kedvéért.
KZ: Ha a szabadkai színházban nem látom a 80-as évek végén Ljubisa Ristic előadásait valószínűleg ma nem lennék színész.

A szüleim és a lelkészeim.

Mindig más. Tíz évvel ezelőtt a korai reneszánsztól voltam elájulva, lenyűgözött az a mesterkéltség, ahogy felépítették a vizuális világukat. Most inkább Gauguin, akitől teljesen kész vagyok, vagy Georges Braque késői művészete. Aztán két nagy közhely: Velázquez és Manet.

Beatles, Pink Floyd, Metallica, Radiohead, Hieronymus Bosch, Gustav Klimt.

Jolsvai András (író, újságíró) szerkesztése alatt kezdtem dolgozni, az ő biztatása meghatározó volt. Garaczi László ugyanilyen biztató mentorom volt. De hatásként természetesen említhetnék nagy olvasmányélményeket is... például megintcsak a Don Quijotét.

Ha megkérdezik, ki tanított tetoválni Kupcsik Adriánt mindig megemlítem. Egy érdekes pontja volt az életemnek, alaptanácsokkal látott el, a maga módján. Maximalizmusra tanított, miatta lettem tervező, rajzoló tetováló. De azt hiszem ez a hatás kölcsönös.
De sok embert mondhatnék. Szakmailag én is úgy kezdtem, ahogy talán mások is: mások munkáit másoltam. Aztán rájöttem, hogy ez nem jó, mert így nem tudom a saját utamat járni. Sokan tanítottak emberségről, nyitottságról. Második karate mesterem, Nagy Tibor rengeteget nevelt, a szó szoros értelmében belém verte a dolgokat: tiszteld az életet, az embereket, az időseket.

16 évesen találkoztam a szürrealizmussal, rögtön utána az egzisztencializmussal, és ez a kettő felrobbant bennem. 20 és fél évesen megismertem Wahorn Andrást (tizenévesen Hajdúnánáson a Bizottság zenekar óriási hatással volt rám), aki azóta is az egyik legjobb férfi barátom.

Anyám és Apám biztosan. De túl sokan vannak mások is és mindig más és más.

A saját életem.

Mokos József, az első tanárom, aki pályára tett. Szentiványi Lajos, aki a tanárom volt és Hincz Gyula, aki az igazgatója volt az Iparművészeti Főiskolának. Tőle hallottam először Kassák nevét. Aztán természetesen Kassák Lajos és Vasarely. Majd Max Bill, aki azt tanácsolta, hogy ha egy művész nem akar éhen halni, szabadon akar dolgozni, akkor kell, hogy legyen egy szakmája, amiből meg is lehet élni. Talán még ma is működik az építészirodája. Nekünk szerencsénk volt a szitázással, találtunk magunknak egy ilyen szakmát, amiből meg tudtunk élni.

Annak idején eljött hozzám Ádám Judit művésznő a férjével, Piltz Edével. Megkérdezte, miért járok a Désibe (Dési Huber Művészeti Kör, a szerk.), hiszen amit csinálok az maga a művészet.
Laborcz Ferenc volt a mesterem, de tőle nem csupán a szobrászatot tanultam meg, hanem azt tanította meg, hogyan váljak szobrásszá.
Percz János fémműves, Marino Marini, Henry Moore, még akiket említenék. Aztán, úgy a 70-es évek végére, már nem voltak példaképek, már én magam voltam a példakép.

The Doors, Pink Floyd, Jean Michel Jarre, A.C. Jobim, Stanley Kubrick, Terry Gilliam, Spielberg, David Lynch és Moebius.

Egyrészt egy gondolkodó, Hamvas Béla, egy életre meghatároztak azok az írásai, melyeket a 60-as évek elején csak kéziratokban lehetett olvasni. Persze sok más is van, hosszú lenne a lista. Néhányat már említettem a kávézásnál. Amit még kiemelnék a 60-as évek nagy mesterei, a pop mesterek.
Aztán óriási élmény volt, hogy Rauschenberggel ihattam „kávét” Japánban 1989-ben. Az oszakai Goethe Intézet igazgatója, a japán kultúra szerelmese szervezett egy fantasztikus eseményt. Meghívott 100 művészt a világ minden tájáról, akik megfestették a japán mesterek hagyományos sárkányformáit, amiket reptetni is lehetett. Egy régi vár épülete előtt 15-20 ember zenére mozgatta az akkori művészeti élet képviselői (idősebbek és a fiatalabb korosztály is, például Rauschenberg, Frank Stella) által festett sárkányokat, cseresznyevirágzás idején.

Nagyjából a fentiek.

Szakmailag nem volt ilyen. Nagyon hiszek abban, hogy a saját életemből merítek. Vigyázok arra, hogy ne kerüljek mások befolyása alá. Magánéletben pedig nagyon emberkedvelő vagyok. Minden ember, emberi kapcsolat hat rám.

A nagyapám, aki zeneszerző és a Kolozsvári Zeneakadémia professzora volt.

József: Szakmailag Apám. Emberileg pedig a gimnazista osztályfőnököm, egy szerzetes tanárom.
Ibolya: Az apósom. Rá mindig hallattam, én voltam a liebling (mindig németül beszéltünk egymással). Jó és nagy hatással volt rám.

A fiam. Miután megszületett, lassan minden megváltozott körülöttem és bennem. Azt hiszem, egzisztenciális értelemben ő tette rám a legnagyobb hatást. Külsőbb értelemben mondjuk Dixi a 80-as évekből, Erdély Miklós, és persze rengeteg írót fel tudnék sorolni, akiknek a személye vagy a műve hatott rám, ez is hosszú lista lenne.

Simon Ferenc dzsentri festő, aki elvitt a rajzszakkörébe. Hárman jártunk hozzá, s olyan jó szakkört csinált, hogy mindhármunkat felvettek a főiskolára. Ez Mezőkövesden volt.

A huszadik századi modern gondolkodók, művészek, főként zenészek, mint Gene Vincent, Eddie Cocran vagy Buddy Holly. Ők koruk hatalmas újítói voltak.

Hesse, Buddha, Jézus.

Solymosi Zoltánt láttam egy felvételen. Őserő, olyan, mint ha egy rock&roll sztár táncolna. Nekem fontos, hogy a balett lehet férfias, Zolin láttam ezt az erőt. Őrületes karriert futott be, megőrült érte a közönség és a szakma. Hosszú ideig volt a Royal Ballet szólistája, eddig egyedüli magyarként.
Az orosz balett táncos, koreográfus Barisnyikov szintén meghatározó a mai kortárs balettben.
Akit még említenék, Keveházi Gábor. A mesterem volt, hihetetlen pedagógusnak tartom. Különleges érzéke van az emberekhez, hozzám. Bukdácsoltam még amikor hozzákerültem, aztán balettversenyeken indultam.

Nehéz kérdés, mivel folyamatosan mindenki és minden hatással van ránk. De a szüleim egyértelműen nagy hatással voltak rám.

Zsolt: A barátnőm például és a cégtársaim.
Donát: Valós és általam ismert személyek. Az apám, a bátyám, de biztos, hogy Zsolt is, Ákos is.
Ákos: A szüleim. Az is biztos, hogy rengeteg hatás ért.

Tarkovszkij, Wim Wenders, Ozu Yasujiro, Beuys, Gerhard Richter, Tápies and Tölg-Molnár Zoltán.

Santiago Calatrava, katalán építész az első. Aztán a mestereimet tudnám sorolni: Janáki István, Turányi Gábor, Makovecz Imre. Sokan voltak, akik folyamatosan korrigálták a véleményemet, alakították a tudásomat. Aztán Nagy Tamás (építész, a MOME Intézetvezetője), Ekler Dezső.

Sokan. Érzékeny vagyok, szívesen fogadok be külső hatásokat.

Ádám: Albrecht Dürer, Goya,Kondor Béla, Andy Warhol, Molnár Farkas, Zalotay Elemér, és még sorolhatnám sokáig.
Sándor: Gandhi.
Tibor: Detti, Anita, Orsi.
Orsolya: Zenészek közül Laurie Anderson, Björk, Eistüzende Naubauten…, építészeknél, designereknél Alejandro Aravena, Toyo Ito, Fujimoto, WeiWei.

Fiatalkoromban Hamvas. Később Makovecz, Aldo Rossi, Mendini, Alessi és Birkás Ákos a gondolkodásmódjával.

Ez az egy könyv esete. Egyvalakit nem lehet mondani. Sokan vannak valójában, akikről itt szó esett, mindannyian ki közvetlenebbül, ki közvetettebben.

Ahogy öregszem, azt gondolom, hogy az apám. Erre sosem gondoltam volna korábban, de külsőleg is és belsőleg is egyre inkább hasonlítok rá.
Egy másik megfogalmazható hatás az emberi kapcsolatok, a barátok. Ha vissza kell emlékezni egy időszakra az életemből, mindig az az első gondolat, hogy kivel éltem akkor, hogyan éltünk.

Henry Moore. A mód, ahogy anyaggal, szünettel, tárgyak egymás közötti viszonyával bánik.
Nagyon szeretem még a polinéz ékszerek egyszerű, de nagyon erős formáit.

Az érzelmi hatások sokkal erősebbek, mint az ismeretátadó hatások. A családom, a szerelmeim voltak rám a legnagyobb hatással. Az ismeretátadó hatásokat nem tartom jelentősnek.

Érdekes módon megrendelőinktől tanultam sokat, ahogy beleláthattam a projektek kapcsán, hogyan gondolkoznak és beszélnek őszintén a számukra is legfontosabb dolgokról, a jól élhető életről. Persányi Miklóst emelném ki, akivel 20 évig dolgoztunk az Állatkert rekonstrukcióján. Tőle tanultam, hogy úgy is lehet harcolni az igazi fontos dolgokért, hogy az ember nem tör össze mindent maga körül. Korábban ezt elképzelhetetlennek tartottam.

Nehéz lenne kiemelni egy valakit, hiszen folyamatosan érnek hol gyengébb, hol erősebb hatások.

Többen voltak természetesen, 1-2 nevet emelnék ki. Az egyik Lefkovics György, aki kizökkentett a kommunista burokból. A másik pedig Luzsi Tímea, a feleségem. Timi jelmeztervező, s az anyagok, textilek világával segítségével kerültem szoros kapcsolatba. Ő az, aki rengeteg foglalkozik a családdal is, ami számomra igazán fontos. Mariateresa Aliprandi pedig nagyon a szívén viselte, hogy megismerkedhessek Citterioval és Lissonival.

Húha, sokan. Párat már említettem, akikkel szívesen kávéznék. De a sort folytatva Visconti, Fellini, DV8, Pina Bausch, és még rengetegen, még ma is, naponta százak! Na és Uhrik Dóra, aki megtanította, ha nem várok hálát, a világ egyik legboldogabb embere lehetek. (Az vagyok :)

A művésszé válás útján, a nyitott embert, a kereső gondolkodót egy alkotó közösséggel való megismerkedés alapozta: ez az 1971-73 közötti Balatonboglári alkotóközösség, és az ott létrejövő kiállítás segítette. De mondhatom, hogy reveláció értékű volt a Szépművészeti Múzeum 1981-es Konok Tamás - Hetey Katalin kiállítása is. Ekkor igazolni láttam a gondolkodásmódomat, igazolni láttam a felfogásomat. Milyen szerepe van egyetlen vonalnak, ekkor láttam, hogy ők hasonlóan gondolkodnak a lényegről.
De egy Rothko kiállítás még ma is igazi élmény.

Ma, a jelenből nehéz lenne említeni bárkit. De gyerekkoromban pantomimművész nagybátyám volt rám hatással.

A nők, akikkel kapcsolatba kerültem. A nőkön kívül a férfiak. És a gyerekek.

Kaposváron nőttem fel, ott, a színházban értek az első erős vizuális impulzusok. Nagy mestereknél tanultam: Reimholcz, Makovecz, Turányi, Ekler, Ferenc István. Megkövetelték a jó rajzolást, a jó látást, hálás vagyok nekik és a sorsnak, hogy megtanítottak az örök megfigyelésre. A mai napig lenyűgöznek Budapest építészeti részletei és a természet színkombinációi.

Keith Emerson. A középiskolában hallottam Keith Emerson Muszorgszkij átíratát, majd megvettem az eredeti kottát, a zenét. Ez egy olyan vágyképet eredményezett, hogy zenével foglalkozom majd a jövőben. Innen az ELTE zeneelmélet-karvezetés szakára mentem.

Azt gondolom, minden kisfiúnak az édesapja az egyik példakép, még ha ez akkor nem is tudatosul. Én ötvenéves korom ébredtem rá, hogy milyen sok dologban adok neki igazat.
Kamasz koromban és a főiskolán is minden évben más és más érintett meg. 25 éves korig azt hiszem, a rajongások kora van.
De ha egy valakit kellene említenem, akkor Baksa Soós Jánost emelném ki.

But If I had to pick one person, it would be János Baksa Soós.

DN: Carlo Scarpa veronai-velencei építész, aki meghatározta a hozzáállásomat.
ZG: Akikre nagyon figyelünk az Renzo Piano és Jean Nouvel. Közel 30 éve fenn van a csillaguk.

FR: Először az Édesapám, volt egy hangkép, amit tőle hallottam. Majd Boros Lajos következett a 100 tagú cigányzenekarból. A klasszikus zenéből pedig Itzhak Perlman nyűgözött le.

NJ: Nekem mindenki példakép, kedvelem a bölcs emberek bölcsességét, de nem tudok egy valakit mondani. Korszakonként is változik és sok ember életéből vannak számomra fontos tanulságok.

Dante. Caravaggio. Gaudí. R. Wagner. Kosztolányi. Proust. E. M. Cioran. Th. Bernhard.

1998-ban Budapesten, hosszasan beszélgettünk Konstantin Grsic-csel. A formailag nem az én világom, de hasonlóan gondolkodunk. Ezen az estén az is kiderült, hogy mindketten vállfa gyűjtők vagyunk, meg is ajándékoztam a gyűjtemény akkor legbecsesebb darabjával.

A korai években Rauschenberg és a strukturalisták. Az utóbbi években inkább az építészet, nagy élményt jelentett Peter Zumthor és Renzo Piano munkássága.

Minden korszaknak megvan a maga kedvence: 14 évesen Toulouse-Lautrec és a ravennai mozaikok. 20 évesen Marcel Duchamp, Erdély Miklós. Most mondjuk Anish Kapoor és az antik szobrászat. De olyan sok jó dolog van.

Rengeteg ilyen van.

IK: Sok van, nem is tudnék kiemelni egyet. Korszakonként változik a személyek sora, de a művészeti ágak is cserélődnek.
RN: Ann Demeulemeester,Yamamoto, Frank Lloyd Wright, Dan Pearson tájépítész.
SK: Most éppen Gaya Arutyunjan, örmény énekesnő, festő, építész.

Damien Hirst.

IA: Kanadában élő nagybátyám, tőle ered a gondolkodásmódom alapja, a hatékonyság, és a sikerorientáltság.

Rembrandt, Morandi, Ad Reinhardt, Rothko, Lucian Freud. Magyarok közül Ferenczy Károlynak van egypár nagyon szép képe és Farkas István. Bullásnak szeretem a nézhetetlen szemrontós képeit. És sokan mások.

Fiatalkoromban Bacon, aztán egy időben közel állt hozzám Richter, de Morandi hatása gyógyíthatatlan. Elnézést a többi ezertől, akit nem említettem.

HCS: Anthony Mascolo hatott rám.
TT: Hajas Lacinál tanultam, neki sokat köszönhetek.
HCS, TT: de legbüszkébbek a saját csapatunkra vagyunk.

(rengeteg név)

Bizonyára sok van, aki inspirált, de nem tudnék egyet kiemelni.

Nyilván elsősorban az Apám. A legfontosabb élőkortárs szobrásznak Anish Kapoort tartom. Bár azt hiszem, igazságtalanság lenne bárkit is kiemelni. (Lehet, hogy félre érthető voltam, de Gulyás Gyula mint ember állt közel hozzám, de a művészete nem hatott rám)

Gyerekkori barátom, Ivan Mirkovic.

Inkább kedvenc galériákat említenék: a Slavik Bécsben és a Gallery Ra Amszterdamban.

Az apám, Szurcsik János.

A képzőművészet, a fotó is érdekel, az állandó inspirációt a festészet jelenti.

Mindig olyanok érdekeltek, akik nem hasonlítanak rám például Pierro della Francesca vagy a kortársak közül: Paul McCarthy, Mike Kelley.

Számtalan.

Chanel

Robert Rauchenberg, Roy Lichtenstein, Claes Oldenburg, Jean Michel Basquiat, Lucian Freud, Anselm Kiefer, Jeff Koons, Damien Hirst, Mark Ryden, Robert Williams and other lowbrow artists.

Katie April 29, 2013 at 8:31 pm Nancy Foster, PhD APRN is a GREAT doctor to see! Ines November 25, 2012 at 11:54 pm does anyone know of a practitioner in Ottawa, Canada, who viagra viagra for women is familiar with MTHFR mutation?